| |
TÁJÉKOZTATÁS
a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről.
2003. szeptember 1-én lépett hatályba a fogyasztói szerződés
keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló
49/2003.(VII.30.) GKM rendelet.
A hatályos szabályozás alapján a jótállási időben lévő
termékekkel kapcsolatos minőségi kifogások intézése nem változott.
A szavatossági igények kapcsán (termékek, amelyekre nem
vonatkozik kötelező jótállás), viszont az alábbi új szabályok irányadók:
2003. július 1. előtt vásárolt termékek esetében:
A szavatossági idő a vásárlás napjától számított 6 hónap,
tartós használatra rendelt cikk esetében pedig a vásárlás napjától számított 3
év. Ha a kötelező alkalmassági idő ettől eltérő időpontot állapít meg, akkor az
a határidő az irányadó.
Ha a 2003. július 1. előtt vásárolt termékkel kapcsolatban a
minőségi kifogást szeptember 1. után jelentik be, akkor a kereskedő az alábbi
tartalommal köteles a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet felvenni és annak
másolatát átadni a fogyasztónak:
- fogyasztó nevét, címét,
- áru megnevezését, vételárát,
- vásárlás időpontját,
- hiba leírását,
- hiba bejelentésének időpontját,
- fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
- kifogás rendezésének módját (ha erről a bejelentéskor a
forgalmazó nem tud nyilatkozni, akkor 3 munkanapon belül köteles azt pótolni. Természetesen a jegyzőkönyvről nem hiányozhat a forgalmazó bélyegzője és a
felek aláírása sem.
Ha a forgalmazó a jegyzőkönyv felvételét megtagadja, akkor
célszerű ezt a tényt a Vásárlók Könyvében rögzíteni, majd annak másolatával a
fogyasztó a területileg illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél tehet
panaszbejelentést.
Ha a kereskedő elismeri a hibát, akkor a vásárló választása
szerint kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet. A kicserélést akkor kérheti
a vásárló, ha a hiba rövid idő alatt (8 napon belül) nem javítható ki, vagy a
javítás értékcsökkenés nélkül nem végezhető el. A javításra az árut átvételi elismervény ellenében kell
átvenni, amely tartalmazza: a fogyasztó nevét, címét, az áru azonosításához szükséges
adatokat, az áru átvételi idejét és azt az időpontot, amikorra elkészül a
javítás.
Ha a kereskedő nem ismeri el a hibát, akkor a hibás
teljesítést (a hiba oka a vásárlás előtt keletkezett) a fogyasztónak kell bizonyítania.
Ennek a bizonyítási kötelezettségének a fogyasztó úgy is eleget tehet, hogy
például szakvéleményt kér a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől. A felmerülő
költségek a fogyasztót terhelik.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a jegyzőkönyv, az áru és a
vizsgálati díj befizetését követően 15 munkanapon belül (ami indokolt esetben
10 munkanappal meghosszabbítható) köteles elkészíteni a szakvéleményt. A
szakvélemény a forgalmazóra nem kötelező.
Ha a forgalmazó nem fogadja el a szakvéleményt, akkor a
fogyasztó a peren kívüli megegyezés érdekében a Békéltető Testülethez (1000 Ft eljárási díj
ellenében eljár, max. 60 napon belül határozatot hoz, a panaszt és az ajánlást
nyilvánosságra hozhatja), vagy a Bírósághoz fordulhat.
2003. július 1. után vásárolt termékek esetében:
A szavatossági idő fogyasztói szerződéseknél 2 év. Ha a
kötelező alkalmassági idő ettől eltérő időpontot állapít meg, akkor az a határidő
az irányadó.
Ha a 2003. július 1. után vásárolt termékkel kapcsolatban a
minőségi kifogást szeptember 1. után jelentik be, akkor a kereskedő az alábbi
tartalommal köteles a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet felvenni és annak
másolatát átadni a fogyasztónak:
- fogyasztó nevét, címét,
- áru megnevezését, vételárát,
- vásárlás időpontját,
- hiba leírását,
- hiba bejelentésének időpontját,
- fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
- kifogás rendezésének módját (ha erről a bejelentéskor a
forgalmazó nem tud nyilatkozni, akkor 3 munkanapon belül köteles azt pótolni.
Természetesen a jegyzőkönyvről nem hiányozhat a forgalmazó bélyegzője és a
felek aláírása sem.
Ha a forgalmazó a jegyzőkönyv felvételét megtagadja, akkor
célszerű ezt a tényt a Vásárlók Könyvében rögzíteni, majd annak másolatával a
fogyasztó a területileg illetékes Fogyasztóvédelmi
Felügyelőségnél tehet panaszbejelentést.
A 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell (úgy
kell tekinteni), hogy a hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha
e vélelem a dolog természetével, vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
A 6 hónapon belüli hiba esetén a forgalmazó köteles bizonyítani, hogy a hiba
(hiba oka) a vásárláskor nem volt benne a termékben.
Ha a 6 hónapon belül jelentkező hibát a kereskedő elismeri,
akkor a fogyasztó elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet. A kicserélés
azonban csak akkor követelhető, ha a kijavítás lehetetlen, vagy ha a kicserélés
a forgalmazónak a kijavításhoz viszonyítva jelentős többletköltséget
eredményezne, figyelembe véve a termék hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, vagy a jogosultnak okozott
kényelmetlenséget.
A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy
kicserélést legfeljebb 15 napon belül elintézze.
Ha sem a kijavítás, sem a kicserélés nem valósul meg, akkor
a fogyasztó árleszállítást kérhet, vagy elállhat a szerződéstől.Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Ha a kereskedő a 6 hónapon belül jelentkező hibát nem ismeri
el, akkor köteles bizonyítani, hogy a hiba (hiba oka) a vásárláskor nem volt
benne a termékben. Ennek a bizonyítási kötelezettségének úgy is eleget tehet,
hogy például a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől kér szakvéleményt. Amennyiben
a kereskedő semmit sem tesz, a fogyasztó a területileg illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél tehet panaszbejelentést,
illetőleg polgári peres eljárásban érvényesítheti szavatossági igényét.
Ha a 6 hónapon túl jelentkező hibát a kereskedő elismeri,
akkor a fogyasztó elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet. A kicserélés
azonban csak akkor követelhető, ha a kijavítás lehetetlen, vagy ha a kicserélés
a forgalmazónak a kijavításhoz viszonyítva jelentős többletköltséget
eredményezne, figyelembe véve a termék hibátlan állapotban képviselt értékét, a
szerződésszegés súlyát, vagy a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.
A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy
kicserélést legfeljebb 15 napon belül elintézze.
Ha sem a kijavítás, sem a kicserélés nem valósul meg, akkor
a fogyasztó árleszállítást kérhet, vagy elállhat a szerződéstől.
Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Ha a 6 hónapon túl jelentkező hibát a kereskedő nem ismeri
el, akkor a fogyasztónak kell bizonyítani, hogy a hiba oka már a vásárláskor benne volt a termékben. A bizonyítás egyik
lehetséges módja lehet az, hogy a fogyasztó szakvéleményt kér a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől. Ez esetben a forgalmazó
köteles a hiba jellegére vonatkozó álláspontját haladéktalanul írásban átadni a fogyasztónak. Ha a forgalmazó ezt
megtagadja, akkor a fogyasztó a forgalmazó telephelye szerint illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez fordulhat panasszal.
Amennyiben a fogyasztó a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
vizsgálatát kéri, akkor először érdeklődjön, melyre soron kívüli tájékoztatást
adunk a vizsgálati díjról. Ha azt elfogadja és befizeti, akkor a továbbiakban
az alábbiakat kell a fogyasztónak a Főfelügyelőség részére eljuttatnia:
- jegyzőkönyv,
- forgalmazó nyilatkozata a hiba jellegére vonatkozóan,
- kifogásolt termék,
- vizsgálati díj befizetésének igazolása /a vizsgálati díj a
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség pénztárában (hétfőtől csütörtökig 9 és 12 óra
között) és csekken is befizethető/.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a jegyzőkönyv, a
forgalmazói nyilatkozat, az áru és a vizsgálati díj befizetését követően 15 munkanapon
belül (ami indokolt esetben 10 munkanappal meghosszabbítható) köteles
elkészíteni a szakvéleményt. A szakvélemény a forgalmazóra nem kötelező.
Ha a forgalmazó nem fogadja el a szakvéleményt, akkor a
fogyasztó a peren kívüli megegyezés érdekében a Békéltető Testülethez (1000 Ft eljárási díj
ellenében eljár, max. 60 napon belül határozatot hoz, a panaszt és az ajánlást
nyilvánosságra hozhatja), vagy a Bírósághoz fordulhat.
Figyelem!
- Sem a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, sem más vizsgáló
intézet által kiadott szakvélemény nem kötelező érvényű, de elősegítheti a
felek egymás közötti megegyezését.
- A vizsgálattal kapcsolatos költségek a vizsgálatot kérőt
terhelik.
- Amennyiben a jótállási kötelezettség alá eső termékekkel
kapcsolatban merül fel minőségi kifogás, akkor a 117/1991.(IX.10.) Korm.
rendelet hatálya alá tartozó, november 22-ig megkötött szerződésekkel
kapcsolatban továbbra is a kötelezettet terhelik a minőségvizsgálattal
kapcsolatos megrendelési, szállítási és vizsgálati költségek.
- A 2003. november 22-től megkötött szerződésekre irányadó
az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló
151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet, amely csak a fogyasztói szerződés keretében
érvényesített új tartós fogyasztási cikkekre ír elő jótállási kötelezettséget,
a Korm. rendelet mellékletében felsorolt termékkörre. Amennyiben a hiba ténye,
jellege tekintetében merül fel eltérő vélemény a fogyasztó és a jótállásra
kötelezett között, akkor megpróbálhat eleget tenni a kötelezett a bizonyítási
kötelességének úgy is, hogy az FVF-től kér szakvéleményt. Egy esetleges perben
az adott bíróság dönti majd el, hogy szakvéleményünk beszerzésével eleget
tett-e a kötelezett a törvényben előírtaknak. A vizsgálattal kapcsolatos
költségek a jótállásra kötelezettet terhelik.
Budapest, 2003-11-17.
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
|
|